Bélflóránk folyamatos harcot folytat a szervezetünkben zajló gyulladásokkal szemben!

Bélbaktériumaink valósággal meglasszózzák a testünkben
zajló gyulladásos folyamatokat

Sokszor írok a bélflóra és a gyulladás kapcsolatáról. Ez nem véletlen, hiszen az emberi mikrobiom és a krónikus betegségek közötti kapcsolatok ma már a legintenzívebben kutatott területek egyike lett. Már 1907-ben Mechnikov orosz kutató felismerte, hogy pusztán egy jótékony törzs (LAB) képes volt pozitívan befolyásolni a bolgár parasztság egészségi állapotát és védelmet nyújtott bizonyos bélrendszeri megbetegedések ellen.

1953 az év, amikor is az első probiotikum megszületik és forgalomba kerül. Innentől kezdve kutatók hada sorakozott fel, akik azt vizsgálták, hogy a probiotikumok vagy a természetes flóraalkotó törzsek a bélrendszerben miként képesek hatni az alapvető élettani folyamatainkra.

A szakemberek megtudták az állatkísérletek és humán vizsgálatok útján, hogy számos területen működnek parányi barátaink, de ami az akut és krónikus gyulladásos megbetegedések terén fontos lehet az az, hogy képesek modulálni, szabályozni az immunrendszer működését és így gyulladásgátló, allergiás folyamatokat ellensúlyozó hatással rendelkeznek és akár az autoimmun folyamatokat is gátolhatják (például az vékony- és vastagbél nyálkahártya védelme útján). Manapság a jótékony törzseket szimbiotikumok formájában (baktérium és rost egyaránt jelen van a készítményben) pótolják vissza a bélrendszerbe gyulladásos bélbetegségek, Crohn-betegség, colitis ulcerosa, illetve IBS esetén is.

Természetesen a betegség, a beteg állapota határozza meg minden esetben, hogy a probiotikus kiegészítés kivitelezhető-e.

A jótékony törzsek, főleg a lactobacillusok (LGG és L. longum, L. casei, L. plantarum) gátolhatják a gyulladásos folyamatok fellángolásáért és fenntartásáért felelős citokinek termelődését, illetve a gyulladásban és allergiás folyamatokban szerepet játszó sejtek számának robbanászerű növekedését.

Vizsgálatok is igazolják a bélbaktériumok gátló funkcióját a
gyulladásos citokinek termelődése során

Egy vizsgálat során mesterségesen előidézett Escherichia coli K88 fertőzést követően Lactobacillus plantarum CGMCC1258 törzs (probiotikum) adása kedvezően befolyásolta a gyulladás miatt megnövekedett nyálkahártya áteresztő képességet (csökkentette azt) és visszaszorította a gyulladásos citokinek képződését. A nevezett jótékony törzs csökkentette az IL-8 és TNF-alfa transzkripcióját, valamint gátolta az okludin gén kifejeződését és fehérjéjének képződését. Ezek az eredmények azt mutatták, hogy az L. plantarum csökkentette az E. coli K88 által indukált gyulladásos citokinek expresszióját (felszabadulását), valószínűleg a TLR, a nukleáris faktor kappa-B (NF-κB) és a mitogén-aktivált protein-kináz (MAPK) modulálásával.

A jótékony törzsek gyulladásgátló hatása régóta ismert és bizonyított tény, éppen ezért olyan fontos, hogy bármilyen krónikus gyulladás esetén fordítsunk kellő figyelmet bélflóránk állapotára!

Forrás: Julio Plaza-Díaz és mtsi. (2017): Evidence of the Anti-Inflammatory Effects of Probiotics and Synbiotics in Intestinal Chronic Diseases Nutrients. 2017 Jun; 9(6): 555. PMID: 28555037

Pintér Zoltán