Ételintolerancia: betegség vagy megszüntethető állapot?

Ételintolerancia, allergiás panaszok, étkezések után tapasztalt hasmenés, görcsök és hasi diszkomfort. Sokak számára a felsorolt kellemetlenségek sajnos a napi rutin részeivé váltak, Hazánkban is ezrek életminőségét rontja az egyes ételkomponensekkel szembeni fokozott érzékenység, illetve számos allergia.

Az ételintolerencia fogalma újkeletű dolognak számít, hiszen a modern táplálkozási szokásokkal együtt született. Sajnos a nyugati étrend rendkívül káros hatással van a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusokra és természetesen a teljes anyagcserénkre is. Számtalan kutatás igazolja, hogy a bélflóra elemei kulcsfontosságú szerepet töltenek be az ételkomponensek feldolgozásában, semlegesítésében és az allergiás folyamatok kordában tartásában.

A legtöbb bélrendszeri panasz (puffadás, fokozott gázképződés, hasmenés, hasi fájdalmak) a bélnyálkahártya és a mikrobiom károsodására utalhat.

A bélflórát alkotó megannyi baktérium, vírus, gomba és ősi archea faj közül a bifidobaktériumok és a laktobacillusok azok, amelyek nagymértékben segítik az emésztési folyamatokat. Ezek a baktériumok képesek a nehezen emészthető vagy a tápcsatornánk számára eleve emészthetetlen anyagokat átalakítani, feldolgozni és abból számunkra is hasznos mikrotápanyagokat előállítani. Abban az esetben, ha ezen törzsek száma visszaszorul a bélrendszerben, kórokózók szaporodnak el ún. disbiosis alakul ki. Ilyenkor az emésztési folyamat is értelemszerűen romlik, bizonyos ételkomponensekkel szemben jóval érzékenyebbé válhatunk (pl.: laktóz).

Ételintolerancia: egy megszüntethető negatív állapot

A kovászolt kenyér jól példázza miként képesek a parányi mikroorganizmusok segíteni az emésztésünket, számunkra kedvezőbb anyagokká alakítani a nyálkahártyát irritáló összetevőket (pl.: glutén), melyek kikövezik az utat az ételintolerancia ösvényéhez. A kovász többféle mikroorganizmust tartalmaz, mely a kenyér kelesztése során fermentációhoz hasonló módon enzimatikus úton lebontja, átalakítja a kenyérben lévő glutént is, így annak fehérje komponensei már olyan formában lesznek jelen a kész áruban, ami nem okoz kellemetlenségeket. Ehhez viszont idő kell, a valódi kovászolt kenyér általában minimum 16-18 órás érést követően kerül kisütésre.

Allergia, szivárgó bél és ételintolerancia a bélflóra szemszögéből

Az allergiás folyamatok kordában tartása is a bélfóra elemeire vezethető vissza. Kutatók igazolták, hogy az ún. Th2 immunsejtek, melyek T limfociták, számát tartja kontroll alatt az egészséges bélflóra, azaz nem engedi a Th2 sejtek robbanászserű kiáramlását a szervezet bizonyos pontjai felé. Ezek az immunsejtek az allergiás folyamatok felerősödésének főszereplői.

A hiányos bélflóra következtében az egyes át nem alakított vagy semlegesítésre nem került ételkomponensek irritálhatják a bélnyálkahártyát, mely hosszútávon annak kisebesedéséhez, gyulladásához vezet, mely rontja a felszívódást és számtalan panasz (ételintolerancia jellegzetes tünetei), krónikus elváltozás előfutára lehet. A gyulladt bélnyálkahártya, a hiányos bélflóra és egyes ételkomponensek (glutén – gliadin fehérje, kazein), bizonyos gyógyszerek vagy éppen az állandó stressz hatására fokozódik a szivárgó bél kialakulásának esélye.

A szivárgó bél hatására a helyi gyulladás generalizáltá válhat, azaz az egész szervezet gyulladáskészségét, gyulladásos faktor termelését és az ezzel együtt járó immunfolyamatok gyakoriságát növelheti. A legtöbb esetben ez alig kimutatható szubklinikai gyulladás, mely krónikus betegségek táptalaja pl.: II-es típusú Diabetes Mellitus.

A lactobacillusok segíthetnek?

Az LGG (L. rhamnosus), a Lactobacillus plantarum és a Bifidobacterium infantis jótékony baktériumok által termelt enzimek képesek az emberi tápcsatorna számára nehezen emészthető keményítőforrásokat (kenyér és tésztafélék), illetve a laktózt (tej és tejtermékek) lebontani. Több héten keresztül tartó probiotikus előkezelést követően egy 60 és egy 75 főből álló vizsgálat során a B. infantis és a L. plantarum törzsek hatékonyan csökkentették a hasi diszkomfortot, fájdalmat, puffadást és a székrekedést diagnosztizált IBS-es betegek körében. [1,2]

Az áteresztő bél (sokféle elnevezése ismert) jelensége lehetővé teszi, hogy olyan fehérjetöredékek, bakteriális termékek is a keringésbe kerüljenek, melyek immunválaszt okoznak és gyulladáskeltő anyagok sokaságát szabadítják fel. Az áteresztő bél kaput nyithat olyan súlyos és nehezen kezelhető betegségek felé, mint amilyenek az autoimmun gyulladások és szervi elégtelenségek (pl.: pajzsmirigy).

Mi az ok és mi a megoldás? Jól látszik, hogy a probléma komplex, de sok esetben a megoldás egyszerű. A bélflóra károsodás az elsődleges oki tényező. A táplálkozási szokások megváltoztatása, a bélflóra romboló tényezők megszüntetése és a mikrobiom regenerációját, egészséges működését szolgáló anyagok fogyasztása a kulcs. Fermentált élelmiszerek, rostokban gazdag táplálék (IBS, gyulladt bélnyálkahártya esetén kímélő rostok pl.: glükomannán) és a problémánknak megfelelő problémaspecifikus törzseket tartalmazó szinbiotikus termékekkel komoly eredményeket érhetünk el. Lépjünk minél előbb, hisz csak nyerhetünk a változtatásokkal!

 

“Ételintolerancia esetén a táplálkozási szokások
megváltoztatása, a fermentált és rostokban gazdag
élelmiszerek mellett problémaspecifikus törzseket
tartalmazó probiotikus kiegészítő fogyasztása javasolt.”

 

Hivatkozások:

[1] Whorwell PJ et al. (2006) ‘Efficacy of an encapsulated probiotic Bifidobacterium infantis 35624 in women with irritable bowel syndrome.’ Am J Gastroenterol 101 7 1581-90.

[2] Niedzielin K et al. (2001) ‘A controlled, double-blind, randomized study on the efficacy of Lactobacillus plantarum 299V in patients with irritable bowel syndrome’. Eur J Gastroenterol Hepatol 13 10 1143-7.

 

Általunk javasolt problémaspecifikus kiegészítő: ColonBalance Plus