Lyukas bél – Áteresztő bél háttere és lehetséges megoldásai

A folyamat háttere:

A stressz, bizonyos kórokozók és általuk okozott fertőzések, gyulladásos elváltozások, a nem megfelelően emésztett élelmiszerek okozta erjedési folyamatok, disbiosis (a bélflóra egyensúlyának megbomlása), egyes élelmiszer komponensek: glutén (gliadin), laktóz (tejcukor), kazein (tejfehérje) jelentős mértékben képesek a bél áteresztő képességét megnövelni, ami annyit jelent, hogy a bélnyálkahártyán, mely egy igen vékony, egy sejtrétegből felépülő, sérülékeny hártya, olyan anyagokat is átenged a keringésbe, melyeket nem szabadna.

A Lyukas bél kezd általános jelenséggé változni Hazánkban is. Egyre több és több olyan élelmiszert veszünk magunkhoz, amelyekben az összetevők a nem megfelelő előállítás miatt olyan formában vannak jelen, például a glutén, aminek a lebontása elégtelenné válik a bélrendszerben és gondokat okoz. A nem valódi kovásszal készülő kenyér esetében a rendkívül, már-már abnormálisan gyors kelesztési folyamat nem teszi lehetővé, hogy a glutén, azaz a gliadin- és glutenin fehérjék együttese olyan formában legyen jelen az emésztési folyamatban, ami nem okozna puffadást, hasmenést vagy éppen székrekedést, nem váltana ki intoleranciát a szervezetben és nem okozna Lyukas bél szindrómát. A nagyüzemi élesztős kenyerekkel ellentétben az emésztési gondokat nem generáló kovászos kenyerek elkészítéséhez az ún. autolízis folyamatát (amikor a lisztet, vizet összekeverjük és hagyjuk állni 1-2 órán át) is beleértve minimum 10-12 óra szükséges, ezután kerül sütésre. Egyes helyeken a 16-18 órás érlelési folyamat se ritka.

Mi a gond a gabonafehérjékkel, miért kell a hosszú idejű kovászos kelesztés?

A glutén alapvetően egy az emberi emésztőrendszer számára nehezen kezelhető fehérje komplex. A gond nem a gluténnal van, hanem az elégtelen lebontásával. A hagyományos fermentált, kovásszal készülő kenyérben a kelesztési folyamat során a glutén a kovászban található mikroorganizmusok segítségével (16-18 óra alatt) átalakul, (poli)aminopeptidek keletkeznek, amelyek már könnyedén feldolgozhatóak a tápcsatorna számára. A fermentálatlan glutén egy teljesen más lebontási folyamat útjára lép, mely növeli az arra érzékeny személyeknél a bélfal gyulladáskészségét és fokozottan áteresztő bél kialakulását segíti elő.

 

Miért lesz „lyukas” a bél?

A bevezetőben leírt állapotok, azaz a gyulladások, stressz ártalom, a bélnyálkahártya közeli erjedési folyamatok, a disbiosis okozta patogén bakteriális és egyéb kolóniák jelenléte, azok által termelt toxinok, illetve a táplálkozásunk által bevitt anyagok például a glutén, kazein, laktóz stb. képesek megnövelni a bélnyálkahártya áteresztő képességét.

A felszívóhám, azaz a beleket bélelő nyálkahártya egy rendkívül vékony, egy sejtrétegből felépülő, igen sérülékeny és érzékeny határfelület a külvilág és a keringésünk között.

A gluténnal kapcsolatban meg kell említeni, hogyha rosszul emésztett formában (nem fermentált forma) tölti idejének nagy részét a bélrendszerben, akkor képes arra, hogy fokozza egy enzimnek, mégpedig a zonulinnak a termelődését. Ez az enzim mint egy zipzárnak a fogantyúja felnyitja a sejtek közötti kapcsolatokat. Ilyenkor a sejt közötti kapcsoló struktúrák (tight juction) több órára megnyílnak és olyan anyagokat is átengednek magukon keresztül, amelyek addig STOP táblába ütköztek és kint rekedtek a keringésből.

 

Gyomorsav, emésztés és glutén kapcsolata

Az emésztési folyamat már a szájban elkezdődik és egy finoman hangolt rendszert alkot, amelyben az egyes közegek pH-ja, enzim aktivitása, a záróizmok kiegyensúlyozott munkája kulcsfontosságú. Sok esetben beszélhetünk elégtelen gyomorsav termelésről vagy a gyomorsav nem kellően alacsony pH-járól (ideális esetben a gyomorsav 1,2-2 pH-val rendelkezik). A gyomor tartalom minősége, annak pH-ja, konzisztenciája közvetlenül képes hatni a gyomrot a vékonybél kezdeti szakaszától elválasztó záróizomra. Amennyiben a gyomorban nem megfelelően erős a savas közeg az elégtelen fehérje emésztésen kívül gond, hogy mindez negatívan hat a záróizom működésére, a hasnyálmirigy enzimek és az epe termelődésre is. A duodenumban, azaz a patkóbélben kezdődik el a hasnyálmirigy enzimek és az epesavak hatására a növényi eredetű fehérjék lebontása is (pl.: glutén). Amennyiben a gyomor emésztési folyamata a nem kellően savas közeg miatt elégtelen, a záróizom rendszertelen működése (stressz hatására is kialakulhat), az ezekből adódó nem kellően lúgos patkóbél nem teszi lehetővé, hogy a hasnyálmirigy által termelt enzimek, valamint az epe ki tudja fejteni hatását és a növényi fehérjék a felszívódáshoz megfelelő formában kerüljenek továbbításra.

Normál esetben a kellően erős gyomorsav és pepszin hatására a gyomortartalom állati fehérjéi lebontásra kerülnek, az enzimek felhasználódnak, az erős sósav átmenetileg lekötődik és a pépes, továbbításra alkalmas étel massza előtt megnyílik a pylorus záróizma és kezdetét veszi az étel további komponenseinek lebontása a patkóbél lúgos közegében.

Elégtelen savtermelés vagy nem megfelelő pH-jú sav esetén a gyomor emésztési folyamat károsodik, félig emésztett fehérjékkel teli és előfordulhat, hogy savas karakterű massza továbbítódik a lúgos közegbe. Sav és lúg egy helyen nem fér meg, hiszen kioltják egymást. A gyomor emésztési zavara kiterjed a vékonybélre, annak emésztőenzimjeire, az epetermelésre és végső soron a gluténhez és a hozzá hasonló növényi fehérjék emésztetlen vagy félig emésztett formában haladnak tovább a tápcsatornában, ami a korábbiakban leírt problémákat gerjeszti.

A gyomorsav termelést negatívan befolyásoló tényezők:

• nem kellően megrágott étel
• ételek habzsolása, túl gyors evés
• túl sok étel egyidejű elfogyasztása
• életkor: az öregedéssel együtt jár a gyomorsav termelődés csökkenése
• állati fehérjékben szegény (VEGA) étrend
• elégtelen só (NaCl) fogyasztás
• krónikus stressz ártalom
• savlekötő gyógyszerek, protonpumpa gátlók fogyasztása huzamosabb ideig

Természetesen mindez egyénileg változhat, nincs kellő alapossággal leírható szisztéma, ami mindenkire igaz.

Átmeneti segítséget nyújthatnak a gyomorsav pótló készítmények (pepszinnel kombinált) pl.: Betaine HCl.

 

Miért jelent problémát a fokozottan áteresztő bél?

A különféle okok miatt létrejövő megnövekedett áteresztőképesség komoly veszélyeket rejt magában. A bélnyálkahártya egy szűrő, amin keresztül csak a szervezetünk számára fontos mikrotápanyagok jutnak a keringésbe (illetve gyógyszer hatóanyagok), vastagbél esetében víz és elektrolitok. Amennyiben ez a szűrő sérül, fokozottan áteresztővé válik, sajnos minden olyan anyag is bejut a keringésbe, amelyeknek semmi keresnivalója nincs ott. A nem kívánatos anyagok lehetnek az élelmiszerből származó töredékmolekulák, glutént alkotó fehérjék, bakteriális toxinok sőt maguk a kórokozók vagy a saját bélflóránkat alkotó baktériumok, vírusok és gombák is átjuthatnak a nyálkahártyán.

Mindezen anyagok immunválaszt fognak generálni. Az immunrendszert aktiváló hatásuk miatt gyulladásos folyamat veszi kezdetét, súlyos esetben autoimmun státusz majd autoimmun betegség fejlődhet ki.

A keringés útján az immunrendszerünk számára betolakodónak számító anyagok eljutnak számos szövethez, végső soron szervhez. Jó példa erre a pajzsmirigy. A pajzsmirigy szövetébe ágyazódó baktériumok vagy toxinjaik, esetleg vírusok természetesen az immunrendszer figyelmét felkeltik és hamarosan gyulladás jön létre lokálisan. A gyulladás sok ideig észrevétlen marad, krónikussá válik és a pajzsmirigy szöveti pusztulását vonja maga után. A molekuláris mimikri (amikor egy idegen anyag, mely ellen a szervezetünk egyszer már immunválaszt adott, szerkezetileg nagyon hasonló egy saját sejtfelszíni struktúrához és emiatt az immunrendszer elhibázva saját sejtek ellen támadást indít) útján, de akár önmagában a saját flóraalkotó bélbaktérium közvetítésével is autoimmun folyamat alakulhat ki. Első körben autoimmun státuszról beszélünk, amikor is a szervezet első ízben kezdi pusztítani a saját szövetféleséget, majd szépen lassan növi ki magát 10-15 év alatt az autoimmun betegség, amikor is már akkora a szövetpusztulás az adott szervnél, hogy az igen komoly tüneteket produkál. Sok esetben a pajzsmirigy abnormális működése hátterében a Lyukas bél szindróma következtében kialakuló gyulladás vagy autoimmun folyamat áll.

Érdekes, hogy az áteresztő bélen keresztül a keringésbe jutó baktériumok képesek tovább fokozni a hasi elhízást (metabolikusa aktív zsírszövet), illetve a szervek külső felszínén képződő zsírtöbbletet az egyébként is testsúly problémákkal küzdő pajzsmirigy betegeknél.

Az emésztés és a mikrobiom, azaz a bélflóra minősége szoros összefüggést mutat számos krónikus betegség kialakulásának fokozott kockázatával, az autoimmun folyamatok létrejöttével, felszívódási zavarokkal, ételintoleranciával, és az allergiás folyamatokkal is (Th2 sejtek közvetítésével).

 

Mik a kezdő lépések a Lyukas bél szindróma kezelésében, amelyeket otthon is elvégezhetünk?

• a gyomorsav termelést negatívan befolyásoló tényezők megszüntetése (korábban felsoroltam őket)
• átmenetileg minden olyan ételkomponens fogyasztását beszüntetni, amelyek károsíthatják a bélnyálkahártyát, illetve áteresztő bél szindrómát okozhatnak (glutén, laktóz, kazein, minden tejtermék kivéve a valódi, probiotikus joghurt és fermentált élelmiszerek) a nyálkahártya gyorsabb regenerációja érdekében, később ezeket a megfelelő formában, természetesen a bélflóra állapotának helyreállítását követően újra integrálni lehet kis mennyiségben a étrendbe, kenyér vásárlása esetén figyeljünk oda arra, hogy valóban igazi kovásszal készült-e és a szükséges kelesztési idővel (16-18 óra az ideális)
• stresszűző tevékenységek (jóga, meditáció, sport, pszichodráma stb.)
• a bélnyálkahártya regenerációját és megfelelő energiaellátását, anyagcseréjét támogató kiegészítők fogyasztása: D-vitamin, C-vitamin, E-vitamin, B3- és B12-vitamin, Kolin, R-alfa-liponsav, cink, réz, szelén, magnézium, valamint a nyálkahártya energiatermelésében és védelmében szerepet játszó aminosavak: L-prolin, L-glutamin, L-arginin
• a cukorfogyasztás minimalizálása, mivel segíti a káros erjedési folyamatokat a bélrendszerben
• Prebiotikumok, azaz rostok fogyasztása napi szinten (30 gramm), melyek elősegítik a bélflóra alkotóinak megfelelő tápanyagellátását, ezzel segítve a jótékony törzsek szaporodását, az általuk termelt hasznos anyagok mennyiségének növelését (25(OH)-D-vitamin, B-vitaminok, zsírsavak, antioxidánsok, gyulladásgátló anyagok, speciális fehérjék, baktericid hatású termékek), ajánlott rostok: inulin, útifűmaghéj, glükomannán rost, nyers zöldségek
• Fermentált élelmiszerek szintén napi szintű fogyasztása, hiszen rendkívül hatékonyan harmonizálják az emésztést és a bélflóra működését: fermentált-kovászos uborka (kenyérmentes), hordóskáposzta (nem ecetes), fermentált joghurt, fermentált zöldségek, kombucha ital stb.
• Probiotikumok, melyek olyan flóraalkotó törzseket tartalmaznak, amik képesek vajsavat, acetátot, butirátot, propionátot termelni, hiszen ezek az anyagok elsődleges fontosságúak a bélnyálkahártya tápanyagellátásában, illetve a gyulladásokkal és daganatos elváltozásokkal szembeni védelemben (ha nem specifikus probiotikumról beszélünk, akkor minél több törzset tartalmazzon és minimum 5x (10)9-en C.F.U. csíraszámmal rendelkezzen kapszulánként)

 

Az egészség nem a lemondásokról és a diétákról kellene, hogy szóljon, hanem a részletekre való odafigyelésről!

 

Szeretettel és üdvözlettel,

Pintér Zoltán
ügyvezető igazgató
termékfejlesztési csoportvezető

Vitamin Sunlight Kft.
https://napfenyvitamin.net/napfenyvitamin.net